A Magyar nép eredete, vándorlása, és a honfoglalás

(atlasz 21/a;21/b)

Bevezetés

A magyar nép eredetéről nem maradtak fent írásos források, ezért erről a kérdésről csupán hipotézisekkel, feltételezésekkel rendelkezünk. A fentiek következtében a történelemtudomány kénytelen úgynevezett segédtudományokra támaszkodni: régészet, összehasonlító nyelvészet, néprajz, fizikai antropológia, genetika stb.

A magyar nép eredete és vándorlása (a térképvázlat írásbelin lehet)

 

Volga

Dnyepper                                                                          Tobol

Don

Kama

Irtis

Kárpátok

II. Magna

IV. Etelköz                                       Hungária

III. Levédia                                                          Isim

 

Ural hg.                                        I. Őshaza

 

Kaszpi-tenger

 

 

 

Fekete-tenger

 

 

Duna

 

 

 

 

A magyar nép vándorlásának állomásai

I.                    Őshaza. A magyarság valószínűleg kr. e. a II. évezredben alakult ki, Nyugat- Szibériában a Tobol és Isim folyók vidékén, déli irányban vándorló Ugar, ill. török és iráni népek összeolvadásából. (Valószínűleg az Ugarok voltak legtöbben, akiket a fejlettebb kultúrájú iráni török népek fennhatóságuk alá vontak.) A fenti folyamatnak számos nyelvészeti bizonyítéka van, a finnugor eredetű magyar nyelvben rengeteg iráni, és török szó megtalálható.

Pl: Iráni:   arany, ezüst, vas, száz, ezer, kard

Török: alma, körte, búza, balta, árok, ökör, bika, barom, tinó, ördög, isten, tenger, homok.

A magyarság kialakulásával párhuzamosan létrejött az apajogú társadalom, és a nemzetségek, ezen felül általánossá vált a lovas nomád életmód. Nyugat- Szibériából az őshazából kr. e. 500, ill. kr. u. 55 között a Magyarok, átköltöztek az Ural hegység nyugati oldalára, a Volga és a Kama folyók közébe. Ezt a helyet a krónikások Magna Hungáriának nevezték el.

II.                Magna Hungária

Magna Hungáriában az ősmagyarok szoros kapcsolatba kerültek a török népek közé tartozó volgai bolgárokkal. Bolgár hatásra két fontos dolog történt:

1.)    a nemzetségekből kialakultak a törzsek, amelyek mesterséges képződmények voltak. 7 törzs nevét ismerjük:

Nyék, Megyer, Kürt, gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi.

2.) A    magyarság megismerte a földművelés alapjait. A magyarság 640 körül délnyugati irányban a Don folyó alsó folyásához költözött, amit a történészek Levédiának neveztek el. Az ősmagyarok egy része Magna Hungáriában maradt, őket megtalálta 1238-ban Juliánus –barát!

III.             Levédia

A délnyugatra vonuló magyarság a Don alsó folyásánál a kazár birodalom fennhatósága alá került. (a török eredetű kazárok a VII. sz.-ban kelet- Európa nagy részét uralták. A kazár birodalomban a magyarok valószínűleg katonai segéd népként tevékenykedte, mint határőrök.) kazár hatásra tovább fejlődtek a magyarok:

• Átadták a magyaroknak a 2 ős fejedelemség rendszerét. Az Istenkirály neve Kündü volt, a hadvezér fejedelem neve Gyula volt.
• A magyarok megismerkedtek a szőlő és bortermeléssel Levédiában. (Az első kündü valószínűleg Levedi volt, s róla nevezték el Levédiának.) szent jelük a horogkereszt, a szvasztika volt.

A szvasztika: a szerencse és jólét, a belső nyugalom és béke reménye. A régi népek nem csak egy álma. A szvasztika-szimbólumot több ezer éve, majdnem minden emberi kultúrában a szerencse és védelem jelének tartották és az élet, az újrateremtés, az újraszületés és a váltakozó évszakok megtestesülésének tartották.

840 környékén a magyarok fellázadtak a kazárok ellen, és nyugatra költöztek az Al-Duna folyó, és a Dnyeper folyó közé. Ezt a területet a magyarok folyóköznek nevezték, ami ómagyarul Itölközü. A nyugatra vándorló magyarokkal három kazár törzs is együtt vonult, őket nevezték a magyarok Kabaroknak, valószínűleg ők a székelyek ősei.

IV.              Etelköz

Etelközben is jelentős változások történtek.

1.)    A magyarok megkezdték rabló hadjárataikat dél-nyugati és északi irányban. (Valószínűleg ekkor ismerték ki a Kárpát- medence politikai és földrajzi viszonyait.)

2.)    Álmos vezetésével kialakult a törzsszövetség. (szorosabb politikai kapcsolat)

Az etelközi időszakról van írásos említés a magyarokról, ami Dzsajhani perzsa földrajztudóstól származik. Ő gazdag, erős népnek írja le a magyarokat!

A honfoglalás

Valószínűleg a magyarok miután kalandozásaik során kiismerték a Kárpát- medence természeti és politikai viszonyait, tudatosan döntöttek elfoglalásáról. Ez nem köthető egy évhez, mivel 894- től egészen 907- ig tartott.

894 a magyarok a frankok ellen harcolnak a morvákkal szövetségben, majd ezután a magyar csapatok a Tisza felső folyásánál hídfőállásokat építenek ki.

895 tavasza. Árpád vezetésével a magyar fősereg behatol a Kárpát- medencébe, ezzel egy időben, bizánci szövetségben Árpád fia Levente az Al - Dunánál a bolgárokkal harcol; Ezért a bolgárok szövetséget kötnek a besenyőkkel, akik megtámadják az etelközi magyar szállásokat. Ezért

895 őszén megkezdődik a nők, és gyerekek áttelepítése a kárpátok hágóin. A fentiek következtében

896 elejére a magyarok megszállják a Kárpát- medence keleti felét a Duna vonaláig.

900 az Itáliában kalandozó magyarok vissza úton megszerzik a Dunántúlt a Frank birodalomtól.

902 Morva ország és nyugat- felvidék megszerzése a nagy morva birodalom megdöntésével.

907 Németek legyőzése Pozsonynál, melynek következtében a magyarok megszállják Kelet- Ausztriát. (Ezt a pozsonyi csatát tanítják.)

A honfoglalás jelentősége

A honfoglalással lezárult a magyarság több ezer éves vándorlása, melynek során a magyarság a korábbiaknál kedvezőbb élet-térhez jutott. Ez minőségi változást jelentett a korábbi területekhez képest.